Sandi Evangélikus Egyházközség

SANDI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG

8824 Sand,Kanizsai u. 21.

Lelkész: Kovács László
Cím: 8800 Nagykanizsa, Liget u .11.
Elérhetősége: 06-20/824-2869
e-mail:

Felügyelő: Teke Ilona
Elérhetőség: 06-20/620-1908
 

Az istentisztelet időpontja: minden vasárnap 10.30-kor
Hittanóra időpontja: kedd 17.00 h

Lélekszám: 133 fő
Presbitérium: Teke Ilona felügyelő

A gyülekezetek története

Sand Zala megye délkeleti részén, Nagykanizsától 13 kilométerre található - vallására nézve vegyes lakosságú, római katolikus és evangélikus felekezetű - község.

Régi, a középkorban is fennálló település, amely a török hódoltság alatt elnéptelenedett. Az 1565. évi török adólajstromban már csak hat házzal szerepelt. 1701-ben már pusztaként tartották számon.

Az evangélikus gyülekezet története a 18. század közepéig nyúlik vissza. A török megszállás után az ország elnéptelenedett részeit új telepesek vették birtokba. Sand esetében is - amelynek akkori birtokosa Mezőszegedi Szegedy Ferenc volt - ez történt. 1743-tól telepedtek le itt a Vas vármegyei Hodos és Battyánd vidékéről érkezettek. 1745-ben négy család kötött bérleti szerződést: Farkas Ferenc, Novák Mátyás, Novák Mihály és Novák Ádám családja. Őket többen követték, bár jobbágyságuk miatt itt is nagyon küzdelmes sorsban éltek. Az új lakók nyelvükre nézve vendek, vallásukat tekintve evangélikusok voltak. Mivel ezekben az időkben csak az artikuláris gyülekezetekben lehetett nyilvános istentisztelet, nem volt könnyű gyakorolniuk hitüket. Egy ideig Kuzmics István surdi lelkipásztor gondozta őket, aki a szlovén anyanyelvű gyülekezetek körében sokat fáradozott. Ő fordította le az Újtestamentumot is vend nyelvre. Később a közelebbi "artikuláris" helyre, Iharosberénybe jártak istentiszteletre a sandi hívek, majd  1799-ben az iharosberényi anyagyülekezet filiájává szerveződtek. Iskolát, tanítólakást építettek. Első tanítójuk Grégár József volt.

Kezdetben egy nagyobb pajtában tartották nyilvános istentiszteleteiket, majd 1806-ban tornyos téglatemplomot építettek, amelyet ádvent első vasárnapján szenteltek fel. Első harangjukat 1811-ben öntették.

Az istentiszteleteket az első időben vend nyelven tartották, sőt a sandiak kedvéért 1807 végéig még Iharosberényben, az anyagyülekezetben is vend nyelven folyt a gyónás és az úrvacsora a nagyobb ünnepeken. Ezt követően pedig a berényi lelkész évenként egy-egy nagyobb ünnepen Sandon az új templomban  vend nyelvű istentiszteletet tartott. 1830-tól azonban a magyar környezet hatására már mind az iskolai oktatás, mind az istentisztelet magyar nyelven folyt. Haubner Máté 1847. évi iharosberényi püspöklátogatása idejére Sand nyelvi vonatkozásban az utolsó stádiumba került. A magyart még nem, a vendet már nem beszélték tisztán. 1862-re amint Bálint Béla tanulmányában olvasható 

"már senki sem tud vendül" a környéken.

Anyagyülekezetté ekkor még nem válhattak, de az egyházi főhatóság hozzájárult felszentelt lelkész-tanító alkalmazásához. E lehetőséggel élve  1841-ben Pataki Pál lelkész-tanítót választotta meg a gyülekezet tanítójául és lelki vezetőjéül.

Második harangjukat 1842-ben öntették. 1845-ben az iskola tűzvész martaléka lett, de 1846-ban a hívek új iskolát és tanítólakot építettek. Ebben az időben 400 lélek (80 házaspár) tartozott a gyülekezethez. Pataki Pál lelkész-tanító 40-50 gyermek tanítását végezte 2-3 osztályba soroltan.

Az időközben tovább növekedő leánygyülekezetnek 1868-ban engedélyezték az anyásítást. Az önálló egyházközség első lelkésze Sántha Károly volt a költő pap, aki számtalan éneket szerzett. A hívek becsülték, de jobban örültek volna, ha többet foglalkozik a gazdálkodással. Kétéves áldásos munka után Várpalotára, majd Sárszentlőrincre került, ahol 34 évig szolgált. Onnan távozott hirtelen Budapestre, és ott is halt meg 1928-ban, 88 éves korában. A farkasréti temetőben nyugszik.

Mint énekköltő a század elején szerkesztett és a dunántúli egyházkerület által többször kiadott  Keresztyén Énekeskönyv-ben jelent meg a múlt század elején 105 énekkel és 69 átdolgozással. Énekeiben korának teológiai gondolatai fogalmazódnak meg, de időtálló voltukat jelzi, hogy a ma használatos énekeskönyvünkben is 23 énekét találjuk. A róluk vallott állítás ma is igaz: "sokakat erősítettek hitükben".

A régi iskolát 1870-ben lelkészlakássá alakították, és új iskolát építettek, amely az államosításig (1948) szolgált az evangélikus gyermekek oktatási helyéül.

Gaál László a lelkész 1870 és 1872 között. 1872-ben Teke Lajos vései segédlelkészt választották pásztoruknak a hívek, aki 1897-ben bekövetkezett haláláig vezette a rábízottakat. Munkálkodása kezdetén (1875-ös adat) 476 lelkes volt a gyülekezet, és 50 gyermeket tanított Novák Elek kántor-tanító. Szolgálata alatt  1895-ben került Iharosberénytől a közelebb fekvő Sandhoz a pati leányegyház.

Madár Rezső a lelkész 1898-tól negyedszázadon át. Az ő sandi működése alatt ért véget a békés Ferenc József-i kor, akkor pusztított az első világháború, és az alatt született meg a gyászos trianoni béke.

A békés korból ránk maradt adatok reményt keltők. A gyülekezet lélekszáma szépen gyarapodott. 1910-ben az anyaegyházban 529-en, a pati leányegyházban 313-an, az egyházközséghez tartozó szórványokban 66-an voltak az evangélikusok. A szórványok közül Miháldról 31, Zalaszentjakabról 30, Kiskomáromból 4, Ormándról 1 evangélikus lélek szerepelt a nyilvántartásban. Az egyházközség lélekszáma 908 volt. A sandi iskolában Novák Elek 70, a patiban Simon Jenő 65 gyermeket tanított. A szórványban lakó gyermekek feltehetően a helyi iskolákba jártak.

Az Alsólendváról érkező Teke Dénes lett 1923-ban a gyülekezet lelkésze. Szolgálata idején (1923-1942) áldásos és mozgalmas élet folyt a gyülekezetekben, amelyet a nőegylet és az ifjúsági egylet vallásos rendezvényei színesítettek. A sandi születésű Kutas Elek barlahidai missziói segédlelkész korában 1936-ban Sand és Barlahida evangélikus ifjúsága között szoros kapcsolat alakult ki, sőt, kölcsönösen meglátogatták egymás gyülekezetét is. A hosszú utat kerékpáron, illetve vonaton, autóbuszon és lovaskocsin tették meg. Az eseményeket rögzítő jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy Sandon a pati, Barlahidán a pusztaszentlászlói fiatalok is részt vettek az alkalmakon, és erősítették egymásban a hittestvéri összetartozás érzését.

Sajnos a gyülekezet lélekszáma már ebben az időben csökkenő tendenciát mutatott. 1933-ban, az anyaegyházban 492-en voltak. Czéh Sándor kántor-tanító 82 gyermeket tanított. 1940-ben 420 volt az anyaegyház lélekszáma, ugyanakkor a pati leányegyház lélekszámának örvendetes gyarapodása (348-an voltak) olyan mértékű volt, hogy erősnek érezte magát az anyaegyházzá alakításra is. Az egyházközség lélekszáma a 25 zalaszentjakabi, a 24 miháldi és a 6 kiskomáromi evangélikussal együtt 823 volt 1940-ben.

Teke Dénes utóda unokaöccse, Teke Zsigmond, az egykori iharosberényi tanító fia lett, akit 1942. szeptember 13-án iktatott hivatalába Horváth Lajos esperes. Szolgálatát közel fél évszázadon át (1942-1990), nehéz történelmi korban végezte Sandon, Paton és a szórványban. Működése alatt nemcsak a világháború borzalmait kellett átélnie híveivel, hanem egy vallásellenes társadalmi rendszert is annak minden következményével. Nagyon nehéz évek és megpróbáltatások jutottak osztályrészül mind a pásztornak, mind híveinek. A vallásos élet a templomok és a hívő családok otthonainak falai közé szorult. A lelkész úttalan utakon, gyalog, kerékpáron, ritkán lovaskocsin, később motorkerékpárral járva kereste fel Somogy és Zala dombjai között szétszórt, egyre fogyó híveit. Anyagi gondjain a termelőszövetkezetben vállalt könyvelői állással próbált segíteni. Ezzel a 15 éven át végzett munkával már nemcsak gyülekezetét szolgálta, hanem faluját is.

Új oltárkép került a templomba 1942. szeptember 26-án. A nőegylet által adományozott oltárképet Fuchs (Fónyad) Pál egyházmegyei jegyző avatta fel. Alkotója: Faragó Márton festőművész. A kép a Gecsemáné-kertben imádkozó Jézust ábrázolja.

A gyülekezet 1961-ben renováltatta templomát, majd hat év múlva az egészségtelen parókia helyére új lelkészlakást épített.

Lelkészük közel a 70-hez ezt írta a gyülekezet egyik munkatervében:

"lépten-nyomon jelentkezik életemben, hogy öregszem. Ez mégsem ijeszt, és nem aggaszt, sőt mind erőteljesebben serkent arra, hogy tanuljak és erősödjem a szolgálatban. És arra, hogy még többet, sokkal többet imádkozzam!"

Így kezdett kis gyülekezetével a templom felújításába 1984-ben, és 6 évvel később vonult nyugállományba. Nyugdíjas éveiben is szeretett gyülekezetében maradt, és a templom hűséges látogatója volt. 1999 Szentháromság vasárnapján a templomban lett rosszul. A nagykanizsai kórházba került, ott hunyt el. Nyolcvanhét éves volt. A sandi temetőben nyugszik.

Fiatal lelkész, Deméné Smidéliusz Katalin a szolgálattevő 1990-től, aki a hívek lelki gondozását Nagykanizsáról látja el, ahol férje a gyülekezet lelkésze. A mély érzésű lelkésznő a rábízottak hitét  prédikációiban felhasznált vagy egyházi alkalmakon felolvasott vallásos tárgyú verseivel is erősíteni kívánja. Az Evangélikus Életben és a Kapernaumban megjelent költeményei pedig a nagyobb gyülekezet tagjainak lelki épülését szolgálják.

A templom újabb felújítása már az ő szolgálata alatt történt. 2002 nyarán fogott hozzá a nagyon esedékes munkához a kis gyülekezet, és 2002. szeptember 21-én már hálát adhatott az Úrnak a közel 200 éves, megújult templomáért. A hálaadó istentiszteleten a gyülekezet és a környék evangélikusságának jelenlétében  Ittzés János püspök szolgált. A lelkésznő, betegsége miatt 2010. augusztusától már nem teljesít szolgálatot a sandi gyülekezetben.

Napjainkban : 2010. augusztus 1-től új lelkészt köszönthetett a gyülekezet, Kovács László személyében.

 

 

 

Tryag File Manager

Tryag File Manager

Current Path : /home/sand/public_html/
Upload File :
Create Dir:

Name
Size
Permissions
Options
.well-known
--
drwxr-xr-x
cgi-bin
--
drwxr-xr-x
collintons
--
drwxr-xr-x
dokumentumok
--
drwxr-xr-x
drupal
--
drwxr-xr-x
includes
--
drwxr-xr-x
misc
--
drwxr-xr-x
modules
--
drwxr-xr-x
pictures
--
drwxr-xr-x
profiles
--
drwxr-xr-x
scripts
--
drwxr-xr-x
sites
--
drwxr-xr-x
themes
--
drwxr-xr-x
.htaccess
5.437 KB
-rw-r--r--
.htaccess_pure
5.437 KB
-rw-r--r--
CHANGELOG.txt
59.171 KB
-rw-r--r--
COPYRIGHT.txt
0.973 KB
-rw-r--r--
INSTALL.mysql.txt
1.413 KB
-rw-r--r--
INSTALL.pgsql.txt
1.83 KB
-rw-r--r--
INSTALL.sqlite.txt
1.268 KB
-rw-r--r--
INSTALL.txt
17.438 KB
-rw-r--r--
LICENSE.txt
14.59 KB
-rw-r--r--
MAINTAINERS.txt
7.347 KB
-rw-r--r--
README.txt
3.412 KB
-rw-r--r--
UPGRADE.txt
8.604 KB
-rw-r--r--
authorize.php
6.45 KB
-rw-r--r--
collintons.zip
1.13 MB
-rw-r--r--
cron.php
0.703 KB
-rw-r--r--
cv.php
41.344 KB
-rw-r--r--
drupal-7.8.zip
3.05 MB
-rw-r--r--
error_log
0.001 KB
-rwxr-xr-x
index.htm
0.403 KB
-rw-r--r--
index.php
0.516 KB
-rwxr-xr-x
install.php
0.672 KB
-rw-r--r--
robots.txt
1.524 KB
-rw-r--r--
test.php
0.433 KB
-rw-r--r--
update.php
17.616 KB
-rw-r--r--
web.config
2.003 KB
-rw-r--r--
xmlrpc.php
0.407 KB
-rw-r--r--

Tryag File Manager Version 1.3, Coded By G-B
Home: www.tryag.cc